A versenyjoggal foglalkozó közösség számára az utóbbi évek legnagyobb kihívását egyértelműen a digitalizáció nagymértékű előretörése jelentette. A BigTech-nek is nevezett vállalatok – Google, Amazon, Facebook, Apple, Microsoft – a technológiai fejlődés révén megkerülhetetlenné váltak a piacon és olyan mértékben nőttek nagyra, hogy erőfölényes helyzetük mára nem megkérdőjelezhető. Piacon elfoglalt helyük révén a BigTech cégek határozzák meg a – versenyképesség fenntartásához nélkülözhetetlen – technológiai innováció és kutatás-fejlesztés irányát is, ezért minden kereskedelmi szereplőnek, de különösen a digitalizáció és technológiai fejlesztések, valamint az e-kereskedelem területein aktív vállalkozásoknak érdemes követnie a techóriásokkal szemben bevezetett állami szabályozási intézkedések alakulását.
A BigTech vállalatok térnyerése a számos, versenyjogilag aggályos magatartás (pl. piacra való belépés ellenőrzése, „gyilkos akvizíciók”, platformsemlegesség hiánya) mellett fogyasztóvédelmi, adatvédelmi vagy adójogi problémákat is felvet. A legtöbb államban hatályos szabályozás nincs felkészülve arra, hogy megfelelően rendezze a határokon átívelő digitális gazdaság és annak új szereplői által támasztott szabályozási kihívásokat. A szabályozás egészen a közelmúltig a fizikai jelenlét alapján határozta meg a hatálya alá tartozó vállalatokat, a digitalizációval azonban erre egyre kevésbé van lehetőség.
Az Európai Unióban napjainkra egyértelművé vált, hogy a versenyjogi problémák kezelésére rendelkezésre álló eszközök – vagyis a vizsgálatok és a pénzbírságok – nem képesek teljes mértékben megoldani a problémákat. Az Európai Bizottság tavaly decemberben hozta nyilvánosságra a hatályos szabályozás reformjaként szolgáló Digital Markets Act és a Digital Services Act[1] tervezeteket, melyek a BigTech megregulázását célozzák, miközben figyelemmel vannak az átfedő és kapcsolódó piacokra is.
Bár a sajtóban időről időre nagy vihart kavaró hírek arról szólnak, hogy a szigorúbb szabályozás a techóriások feldarabolását célozza, ez valójában csak végső megoldás lehet, akkor, ha a BigTech vállalatok olyan illegális vagy annyira káros tevékenységet folytatnak, hogy más megoldás nem áll rendelkezésre. Első körben továbbra is bírságok és egyéb korrekciós intézkedések révén köteleznék a cégeket a szabályok betartására. A bizottsági javaslatok értelmében megjelenne a világpiaci forgalmat figyelembe vevő, illetve a napi árbevétel alapján meghatározott bírságolás, ami nagyon hatékony lehet, mivel jelentősen nagyobb összeget jelenthet, mint a fix összegű bírságok, melyeket az óriásvállalatok gyakran meg sem éreznek.
Mindemellett a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazi féket az jelentené, ha a cégvezető személyét is érinthetné a szankció, mivel jóval nagyobb visszatartó erő az, ha a döntéshozó státusza és vagyona kerül veszélybe. Jelentős változást ugyanakkor nem is feltétlenül a hatósági szankcióktól és szigorításoktól várhatunk. Sokkal nagyobb szerepe lesz annak, hogy mit tehetnek és mit tesznek majd a piaci szereplők. A szabályozás lényegi eleme az is, hogy a platformokon jelen lévő cégek, hirdetők az adott platformon gyűjtött adatokkal maguk rendelkezzenek. Tehát egy piaci szereplő legyen jogosult az általa adott platformon összegyűjtött adatokat egy az egyben átvinni egy másik szolgáltatóhoz. A legfontosabb kérdés az lesz, hogy az üzleti partnerek milyen módon lesznek képesek ennek kényszerítésére és milyen módon léphetnek majd fel az óriáscégekkel szemben. Egy-egy jogvita során alapvető fontosságú lesz, hogy Magyarországon – vagy bármely más uniós államban – perelhető lesz-e a nagy szolgáltató, vagy sem. Amennyiben a piaci szereplők részéről általánossá válik a számonkérés, akkor tud ténylegesen megbomlani a techóriások által kialakított egyeduralom.
Egyelőre nem látjuk biztosan, milyen lesz a frissen megjelent bizottsági javaslatok végleges formája, rendeletként való elfogadásuk leghamarabb 2023-ban várható. Kétségtelen azonban, hogy az EU a korábbiakban is sikerrel kezelt versenyjogi problémákat más területeken – pl. az energiaszektor vagy a banki PSD2 -, és elfogadása esetén az előremutató szabályozás várhatóan nagyobb transzparenciát teremtene a digitális piacon, egyértelműen kijelölve a BigTech számára a jogszerű és jogszerűtlen magatartásokat, miközben biztonságos és megbízható szolgáltatásokat teremt a felhasználók számára, biztosítja az adatok tisztességes felhasználását, az interoperabilitást, és korlátozza a saját szolgáltatást előnyben részesítő gyakorlatokat.
A KLART versenyjogi szakértője, dr. Szabó Levente a témában interjút adott a 168 óra részére, amely februárban volt olvasható a nyomtatott lapban.
[1] Részletes információk elérhetőek a javaslatokról a Bizottság oldalán. Digital Markets Act: https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/digital-markets-act-ensuring-fair-and-open-digital-markets_hu#az-j-szablyokrl-dihjban, illetve Digital Services Act: https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/digital-services-act-ensuring-safe-and-accountable-online-environment_hu
