A. Aktualitások

A.1 Különadók

Hitelintézetek

• hitelintézetek (egyéb pénzügyi vállalkozások nem!)
• 3 részletben fizetendő
• Korábbi különadó tv. az adóalap, (módosított mérlegfőösszeg) 50 milliárd feletti részének 0,19 %-a az adó
• adóalap továbbra is csökkenthető a látvány csapatsportok támogatásával, illetve a kiegészítő sporttámogatással

Kiskereskedelmi különadó

• függetlenül az értékesítés módjától, minden kiskereskedelmi tevékenységet végző cég, függetlenül az értékesített termék típusától, tehát a netes kereskedőkre is vonatkozik
  • gépjármű kereskedelem
  • gépjármű alkatrész kiskereskedelem
  • motorkerékpár és alkatrész kereskedelem
  • teljes kiskereskedelem: háztartási cikk, bútor, készülék, illatszer, ruházat, élelmiszer, ital, dohány, üzemanyag, IT, híradástechnika, játék, könyv, sportszer, csomagküldő, internetes,
• adóalap: 2020. 05.01-től a VH megszűnéséig terjedő időszak teljes nettó árbevétele,
• sávos adómérték:
  • 500 m alatti nettó árbevétel esetén 0 %
  • 500 m és 30 mrd között 0,1 %
  • 30 mrd és 100 mrd 0,4 %
  • 100 mrd felett 2,5
• ahol 0 %-os a kulcs, bevallást sem kell tenni
• adó összege: adóalap * adómérték * adófizetési időszak/teljes adóév napjai
• adóelőleg: VH alatt hónap végére, május 31-én kell először adóelőleget fizetni, előző évi árbevétel alapján, de ha az adott hónapban legalább 40 %-al visszaesett a forgalom 2019-hez képest, akkor adóelőleg-mérséklési lehetőség
• általános adóelőleg mérséklési kérelem is benyújtható, ha annyira csökkentette a bevételt, hogy a különadó nem éri el az adóévben fizetendő adóelőleg összegét
• kapcsolt vállalkozások árbevételét össze kell adni

A.2 Új támogatási csomag

• Külgazdasági- és külügyminiszter
• versenyképesség növelő támogatások
• 50 mrd forintos keret.

B. Vállalatfinanszírozás (támogatások, kedvezményes hitelek)

B.1 Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása – 2020-1.1.2-PIACI KFI – TERVEZET

Pályázat célja, jellemzői

• Cél: a vállalkozások versenyképességének javítása piacorientált kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatásával,
  • „A” alprogram: vállalkozások önállóan vagy maximum 2 tagú konzorciumban, partnerek bevonásával megvalósított, piaci potenciállal rendelkező fejlesztéseinek támogatása,
  • „B” alprogram: vállalkozások kizárólag konzorciumban (maximum 4 tagú) megvalósított KFI projektjeik támogatása, melyhez konzorciumi tagként bevonhatóak felsőoktatási intézmények, kutató-tudásközvetítő szervezetek,
• keretösszeg: „A” alprogram 22 mrd Ft, „B” alprogram 19 mrd Ft,
• várható nyertesek száma: 130-150.

Támogatás összege és mértéke

• „A” alprogram esetén
  • minimum 100 millió Ft önállóan benyújtott támogatási kérelem esetén,
  • minimum 150 millió Ft konzorcium esetén,
  • maximum 400 millió Ft (önállóan benyújtott támogatási kérelem és konzorcium esetén egyaránt).
• „B” alprogram esetén
  • minimum 400 millió Ft,
  • maximum 800 millió Ft.
• „B” alprogram esetén a támogatás 75%-a profitorientált gazdasági társasághoz kell, hogy kerüljön.

Kik pályázhatnak

• A projekt javaslathoz szakmai támogató véleménnyel rendelkező,
  • egyetemek, tudásközvetítő szervezetek („B” alprogram esetén),
  • legalább 10 fős, 2019-es lezárt, közzétett beszámolóval rendelkező kis-, közép- vagy nagyvállalat, az alábbi kitételekkel:
    • elszámolható összköltség maximuma a vállalkozás(ok) előző évi árbevétel összege lehet,
    • az összes támogatás maximuma a vállalkozás(ok) előző évi saját tőke összege lehet,
    • a projektben az egy évre tervezett bérköltségek maximuma a 2018. évi személyi jellegű ráfordítások 100%-a,
    • „A” alprogram esetén nem nyújthat be pályázatot a 2018-1.1.2-KFI vagy 2019-1.1.1-PIACI KFI vagy GINOP-2.1.2.8.1.4-16 pályázaton nyertes pályázattal rendelkező,
    • „B” alprogram esetén nem nyújthat be pályázatot a 2018-1.3.1-VKE vagy 2019-1.1.1-PIACI KFI vagy GINOP-2.2.1-18 pályázaton nyertes pályázattal rendelkező.

Kötelező vállalások

• Nyilvánosság biztosítása (kötelező),
• KFI árbevétel a projekt zárását követő 3 évben eléri az igényelt támogatás 30%-t (kötelező),
• K+F személyi állomány létszámának megtartása (választható).

Támogatható tevékenységek

• Önállóan támogatható tevékenység
  • kísérleti fejlesztés (minimum 50%).
• Önállóan nem támogatható tevékenység
  • ipari kutatás (2 fő, MA/MSc diplomával rendelkező teljes munkaidős alkalmazott),
  • eljárási innováció,
  • eszközbeszerzés,
  • immateriális javak beszerzése,
  • nyilvánosság biztosítása,
  • projekt koordinációs tevékenység,
  • piacra jutás támogatása,
  • iparjogvédelmi bejegyzés.

Elszámolható költségek, arányok

• Fejlesztők, technikusok bérköltsége, min. 30%,
• igénybe vett szolgáltatások költségei, „A” max. 40%, „B” max. 30% (de nem lehet több, mint a fejlesztői bérköltség),
• anyagköltség,
• eszközbeszerzés, max. 40%,
• immateriális javak, max. 10%,
• piacra jutás költségei, max. 15%,
• projekt menedzsment költség, max. 5%,
• nyilvánosság költségei, max. 0,5%,
• közbeszerzés, max. 1%.

Egyéb

• Országosan benyújtható pályázat,
• megvalósítási időtartama:
  • „A” alprogram: 1-3 év,
  • „B” alprogram: 2-4 év,
• a szakmai támogató vélemény május 22-ig benyújtandó,
• „B” alprogram bírálata során személyes prezentációra is sor kerül,
• 75% előleg igényelhető.

C. MUNKAIDŐKERET

• Munkaidőkeret:
  • Lehetőség a munkáltató részére, hogy eltérjen az általános munkarendtől és a munka mennyiségéhez igazítva egyenlőtlenül ossza be a munkaidőt napi 4 és 12 óra közötti időtartamú munkavégzésére.
  • Ekkor a teljes munkaidőt jelentő heti 40 órának a teljes munkaidőkeretre vetítve kell kijönnie.
  • Minél hosszabb a munkaidőkeret, a munkáltatónak annál nagyobb mozgástér van a munkaidővel való gazdálkodásra.
  • A havi ledolgozható munkaidő megállapítása során azokat a napokat nem lehet figyelembe venni, amelyeken a munkavállaló szabadságon van, valamint a munkaszüneti napokat.
  • a munkavállalót hetente legalább 2 nap vagy egybefüggő 48 óra heti pihenőidő illeti meg, illetve a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.
• Munkaidőkeret meghosszabbítása:
  • április 11-től hatályos, legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhető el, munkáltató által egyoldalúan.
  • Korábban elrendelt munkaidőkeretet 24 hónapra meghosszabbíthatja a munkáltató. (Értelmezésünk szerint ez nem TOVÁBBI 24 hónapot jelent, hanem a korábbi, már futó keret hosszabbítható meg úgy, hogy az eredeti kezdettől számítson a 24 hónap)
  • Értelmezésünk szerint annak nincs akadálya, hogy a folyamatban lévő munkaidőkeret idő előtti lezárásával új munkaidőkeretet rendeljen el a munkáltató. Ennek előfeltétele, hogy addig új munkaidőkeret nem rendelhető el, amíg az előző alatt teljesített munkával, fizetési kötelezettségekkel a felek nem számoltak el. Ezzel a megoldással elérhető, hogy a meghosszabbítás helyett egyből 24 hónapos keret kerüljön megállapításra, illetve a folyamatban lévő, a válságra való tekintettel nem megfelelően megállapított munkaidőkeret lezárásra kerüljön.
  • Eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket a rendelet hatálya alatt alkalmazni nem lehet!
  • FONTOS: Ha megszűnik a válsághelyzet, az így elrendelt munkaidőkeret továbbra is fennmarad. A válsághelyzet után azonban már nem lehet elrendelni, tehát most kell kihasználni ezt a lehetőséget!
• Munkáltatói terhek 6 hónapos halasztott fizetése: munkaidőkeretben való foglalkoztatás esetén a le nem dolgozott, de kifizetett munkaidő után.
• Példa:
• autóipari gyártó vállalat, irodai és soron dolgozó munkavállalók (fehér és kék galléros csoport)
  • 12havi munkaidőkeretet rendelünk el mind a fehér, mind a kék galléros csapatban, mert arra számítunk, hogy 12 hónap alatt beáll a régi rend (3 hó leállás, 3 hó erős felfutás, majd 3 hó erős őszi szezon, 3 hó 2021 Q1 újra szezonálisan csöndesebb időszak);
  • átlagosan kijön a heti 160 óra.
  • Ettől függetlenül a havibéres munkavállalónak az adott hónapban ledolgozott munkaidőre tekintet nélkül minden hónapban a havibérét kell kifizetni.

• Munkaidőkeret és túlóra kapcsolata

Két eset:

• a munkavállalónak az adott napon 4 órát kellene dolgoznia, azonban a munkáltatói utasítás alapján mégis 6 órát dolgozik => havonta ki kell fizetni az ilyen túlórát
• ha a munkaidőkeret lejáratakor a munkavállaló által ledolgozott munkaidő meghaladja a munkaidőkeretben ledolgozandó munkaidőt, a többlet rendkívüli munkaidőként („túlóraként”) elszámolandó => munkaidőkeret lejártakor kell kifizetni.

Egyéb pótlékokat (készenlét, ügyelet esetén járó, a műszak-, az éjszakai és a vasárnapi pótlékot) mindig az adott hónapban kell kifizetni.

• Tájékoztatási kötelezettség

Legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a beosztást, ha ez nincs, akkor az utolsó az irányadó. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.

• Egyoldalú elrendelés

A munkaidőkeret bevezetését javasolt egyoldalú munkáltatói szabályzatban, utasításban rögzíteni, nem megállapodás tárgya.

• Csökkentett munkaidős támogatás és a munkaidőkeret

A Csökkentett munkaidős támogatás (47/2020 Korm. r.) csak akkor jár, ha a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került. Ezért bár munkaidőkeret általában alkalmazható részmunkaidős foglalkoztatás esetén is, támogatás azonban nem jár ilyenkor. Ezért azt érdemes megfontolni, hogy a munkaidőkeretet és a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatási lehetőségeit (max. 3 hónap) úgy optimalizálják, hogy:

• biztosítsák a munkáltató egyoldalú megszüntetési jogát a munkaszerződés módosításban a csökkentett munkaidős foglalkoztatás megszüntetésére,
• vegyék igénybe a támogatást (ha megfelelnek a 47/2020 Korm. r. egyéb feltételeinek, lsd. 2020.04.14-i összefoglalónk) és
• a veszélyhelyzet megszűnése előtt állítsa vissza a munkáltató a teljes munkaidős foglalkoztatást és
• vezesse be a 24 hónapos munkaidőkeretet.