inden alkalommal, amikor felteszem ezt a kérdést a hozzám érkezőkhöz, látom a szemekben a kigyúló fényeket. Egy azonnali gyors elcsodálkozást, hogy tényleg, milyen érdekes, ezen a kettősségen még soha nem gondolkodtam el.

Evidenciákról beszélünk ugyanis.

Az, hogy kik számomra a legfontosabbak a világon, hogy kikért teszem nap mint nap, amit teszek, az soha nem volt kérdés.

A családomért: „Értetek dolgoztam egész életemben”.

Ki is az én családom? Mindenki azonnal tudja a választ. De ki az én családom a cégem szempontjából?

Ki az, aki jelen lehet, beleszólhat, részt vehet, dönthet a cég ügyeiben? Ki az, aki pénzt kap? Ki az vajon, aki felelősséget vállal azért, amit én megteremtettem egy egész élet munkájával? Ki az, akiben megbízhatok? Ki az, aki, ha baj van, józanul tud dönteni? Ki az, aki, ha kell, kockázatot tud vállalni, de ha arra van szükség, vissza tudja fogni a költségeket, időben reagál egy esetleges válság idején? Ki az, aki le tud mondani az új kocsiról vagy egy nagyobb lakásról a cég érdekében?

Ez a kör jó esetben egybeesik a vér szerinti családommal, de nagyon gyakran tapasztalom, hogy nem feltétlenül így van ez a való életben.

Sokszor egy sógor, egy vő, egy anyós az, akiben már ma is korlátlanul megbízom, aki az összes bankszámla felett rendelkezési jogosultsággal bír, aki, ha akarná, kiüríthetné az egész céget egy nap alatt. Mégis megbízom benne, pedig nem is vér szerinti családtag.

Akarom-e, kell-e a vér szerinti családtagokat előnyben részesíteni? Ha igen, milyen előnyben? Legyenek ők mindig a tulajdonosok? Képviseljék ők azt a szemléletet, amelyet én mint alapító képviselek? Vagy pont ellenkezőleg? Ők azok, akik értékítéletében nem bízom, akiket nem köt semmiféle erkölcsi norma vagy józan paraszti ész?

Ők azok, akiktől meg kell védenem a váramat, ha fene fenét eszik is. Ha a külvilág kidob magából ezért, akkor sem szeretném, hogy a fiam, lányom dönthessen olyan kérdésekben, amely döntések nyomán egy élet munkája dőlhet romba. 

Mi a helyzet a féltestvérekkel? Ők részei a családnak vagy sem? Mi a helyzet az új és régi feleségekkel, férjekkel, az örökbefogadott gyerekekkel, a családba behozott gyerekekkel, akik már velünk nőttek fel, mi neveltük őket?

Kik ők valójában a cég szempontjából? Be akarom-e vonni őket, vagy pont ellenkezőleg, ki szeretném zárni őket a jogosultságokból? 

Nincsenek egységes válaszok. Csak a Te egyéni válaszod van, a Te családi és céges viszonyaid alapján. Te hogy szeretnéd?

Jogi formula létezik arra vonatkozóan, hogy ki is a családod, de ez nem feltétlenül tükrözi azt, aki Te vagy, amit Te szeretnél, amilyen a Te családod, amilyen a Te céged.   

A Ptk. meghatározza, hogy ki a közeli hozzátartozó, ki a hozzátartozó, ki a testvér. Ha nem figyelek oda, könnyen úgy járhatok, hogy életem legfőbb művét nem olyan emberre bízom, akire szeretném, hanem olyasvalakire, olyasvalakikre, aki és akik a törvény szerint arra jogosultak.

Jó ez nekem? Így akarom vagy másképpen?

Érdemes ezeken a kérdéseken elgondolkodni, és szakértőt igénybe venni. A szakértő feladata a megfelelő jogi tájékoztatás mellett az egyéb, nem jogi szempontok ismertetése is.  A döntés minden esetben az ügyfélé. Fontos, hogy aztán a szándék ne csak gondolat szintjén jelenjen meg, hanem konkrét dokumentumokban végre is legyen hajtva.

Szerző: Dr. Ránky Anna