Öntisztázásra, melyet korábbi cikkünkben mutattunk be részletesen 2015 ősze óta van lehetőségük a közbeszerzésből kizárt ajánlattevőknek. Azóta még csak másfél év telt el, így valószínűleg a Közbeszerzési Hatóság gyakorlata nem tekinthető kikristályosodottnak. Ennek ellenére érdemes lehet áttekinteni az eddigi határozatokat, hiszen így jobban felmérhetik az érintettek, hogy intézkedéseik elégségesek lesznek-e az eredményes

Avagy hétköznapi robotika az új adatvédelmi rendelet előszobájában Napjainkban egyre többen fedezik fel az üzenetküldő platformok keretében működő chatbotok kommunikációs előnyeit, melyen keresztül hatékonyan érhetőek el a felhasználók. Az eszköz használatakor azonban biztosítani kell az ügyfelek adatvédelmi jogait és informatikai védelmét is. Garantálni kell, hogy adataik nem kerülnek rossz kezekbe,

A közbeszerzési törvény 2015-ös módosításakor számos olyan jogintézményt vezettek be, amelyeknek korábban nem voltak előzményei. Ezek közül az egyik legjelentősebb az öntisztázás.  Ez lehetőséget nyújt a gazdasági szereplőknek arra, hogy a velük kapcsolatban fennálló kizáró okok ellenére induljanak közbeszerzési eljárásokon (vagy alvállalkozóként, kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetként szerepeljenek), ha bizonyos meghatározott

A vállalkozások természetes törekvése, hogy termékeikből, szolgáltatásaikból minél többet értékesítsenek, lehetőleg minél kisebb befektetés, ráfordítás árán. Az is közhely, hogy bár ebből a vállalkozások hasznot húznak, de szerencsés esetben a vásárlók és az ügyfelek számára is előnnyel jár a tranzakció. A neoklasszikus közgazdaságtan keretei között feltételezzük azt is, hogy ideális

A tavalyi jogalkotási lépések után sem tétlenkedik az Európai Unió Bizottsága, mely a napokban jelentette be, hogy három versenykorlátozásokkal kapcsolatos vizsgálatot indít az e-kereskedelem területén. Eddig sem volt kétséges, hogy a Bizottság fokozott mértékben fogja kimutatni „törődését” e szektorral szemben. Mostantól pedig egyértelmű, hogy a figyelmeztetések korának vége, és élesben

Napjaink digitális világában szinte ellenállhatatlannak tűnik a kísértés, hogy a leendő munkatársakat egy egyszerű Google keresés segítségével, vagy a közösségi oldalon található profiloldalon fellelhető információk alapján ellenőrizzük, hiszen a pályázó online aktivitásának áttekintésével számos – az álláspályázatra elküldött önéletrajzban nem szereplő – információ birtokába juthatunk. Ezzel összefüggésben HR, fejvadász és

Avagy a képmásokhoz fűződő személyiségi jogok egy fotós objektívén keresztül A képmás- és hangfelvételek felhasználása kapcsán egyre gyakrabban hallunk visszaélésekről: titkos hangfelvételek készítése, fényképek feltöltése az internetre a szereplők hozzájárulása nélkül. Cikkünkben azt a kérdéskört vizsgáljuk, hogy egy nyilvános rendezvényen a szervezők hogyan készíthetnek szabályosan fotókat és hangfelvételt, hogyan kérhetik

A tendereken rendszeresen résztvevő vállalkozások számára ismerős és gyakran alkalmazott megoldás a közös ajánlattétel, konzorciumok létrehozása annak érdekében, hogy képesek legyenek teljesíteni a kiírás feltételeit. Ugyanakkor azt már csak kevesen tudják, hogy ezek az együttműködések könnyen versenyjogi szabályokba ütközhetnek. Az előírások megsértése bírsághoz vezethet, és sajátos paradoxont teremtve akár a

Az elmúlt években megváltozott a kozmetikai termékek reklámozására vonatkozó szabályozás, így felmerülhet a kérdés, hogy a Gazdasági Versenyhivatal továbbra is a korábbi megközelítése szerint fogja-e megítélni a promóciókat, vagy módosul a versenyhivatali döntési gyakorlat? A GVH 2015 előtti gyakorlata A Gazdasági Versenyhivatal 2015 előtt többször vizsgált kozmetikai termékeket népszerűsítő reklámokat,