A Keresztapa című filmet mindenki ismeri, talán még a Z és Y generáció is. A Corleone családra úgy is tekinthetünk, mint egy extrém példája a családi vállalatnak. De mint minden családi vállalatban, náluk is van egy családtag, akivel csak a baj van. Ezt mindenki érzékeli, próbálnak neki segíteni, munkát adni neki, aztán egy idő után inkább eltávolítani fizikailag. Mivel a családból nem lehet csak úgy kirakni, ezért Las Vegasban keresnek neki munkát, elvégzendő feladatot. Ezt a családtagot pedig úgy hívják, Fredo. Ő a középső testvér a fiúk között.

A nem családtagok sokkal jobban teljesítenek, mint ő. Fredo nemcsak rossz munkaerő, de sokszor nagyon önző is, csak a saját céljait tartja szem előtt és nem a családét, mint közösségét. Testvére, Sonny halála után Michael, a másik fiútestvér veszi át a család ügyet, és nem Fredo. Ez örök tüske lesz szívében. Bár alkalmatlan a feladatok elvégzésére, iszik, ő mégis úgy gondolja, hogy neki is jár az, ami a többi testvérének. A seb, amely lassan terebélyesedik szívében, idővel bosszúvággyá alakul, és végül saját testvérét is elárulja.

Ez a karakter ihletett néhány kutatót arra, hogy Fredo-hatásnak nevezzék el a családi vállalatok életében azt, amikor egy családtag kifejezetten árt a családi vállalkozásnak, a család hírnevének, de mégsem lehet csak úgy megszabadulni tőle, mint egy egyszerű munkavállalótól.[1] 

A kutatás szerint a családi vállalatok 1/3–ában létezik egy ún. „Fredo”.   

Kérdés, hogy mit lehet azzal kezdeni, ha felismerjük, hogy a mi családunkban is van egy Fredo. Mielőtt cselekednénk, fontos megérteni annak hátterét, hogy hogyan is jöhetett létre ez a helyzet, valamint azt is, hogy nem vagyunk egyedül ezzel a problémával.

Magyarországon a családi vállalatokban egy cég alapítója gyakran több szerepet is betölt: egyszerre cégvezető, cégtulajdonos és szülő is, nagyon sokszor keverednek ezek a szerepek. Sőt, sokszor elkezdenek akár fordítva is működni: otthon főnököt játszik a szülő, bent a cégben meg apát vagy anyát. Nehéz ezt a szülők szemére vetni, hiszen ők tényleg több szerepben „táncolnak a darabban”.

Egy egészséges családban aki jobban rászorul, az gyakran több szeretetet és támogatást kap, mint azok, akik egyedül is elboldogulnak. Azaz a családban rendelkezésre álló erőforrásokat (szeretet, idő, pénz) általában a rászorultság elve alapján osztják el a szülők. Az is előfordul, hogy az egyenlőség elvét alkalmazzák a szülők, így aki könnyebben boldogul ugyanannyi erőforrást kap, mint aki nehezebben küzd meg az élettel

Egy egészséges vállalat azonban egyáltalán nem így működik. Ott elsősorban a teljesítmény, a megbízhatóság és a lojalitás alapján osztják fel az erőforrásokat, azaz a fizetést, a bónuszt, a szabadidőt.

A Fredo-hatás akkor szokott megjelenni egy családi cégnél, ha a szülő a vállalatban nem cégvezetőként, hanem apaként vagy anyaként viszonyul gyermekéhez. Azaz a gyengén teljesítő családtaggal szemben továbbra is a rászorultság elvét alkalmazza ott, ahol a teljesítmény elvét kellene alkalmaznia.  

Milyen klasszikus jelei lehetnek ennek?

Tipikus jelenség, hogy szülőként elnézi a késést, a hanyag munkavégzést, a határidők be nem tartását, a céges kocsival való visszaélést, a munkavállalókkal való lekezelő viselkedést. Ha nem a gyereke lenne, ezeket a hibákat egy átlagos munkavállaló esetében soha nem nézné el. Mivel nincsenek tényleges következmények, a Fredok egyre pimaszabbak lesznek, és még több mindent megengednek maguknak. A szülők ahelyett, hogy elkezdenének végre következetesen viselkedni, ezekben a helyzetekben úgy gondolják, hogy ha további kedvezményeket adnak hibázó gyermekeiknek, akkor talán végre „észhez térnek” a gyerekek.

Fredo-teszt

Ha bármelyik alábbi kérdésre igen a válasz, akkor nagy eséllyel van nálatok is egy olyan családtag, aki azzal, hogy a cégben dolgozik, többet árt, mint használ:

1. Ha nem a családi cégben dolgozna, máshol nem találna állást.
2. Folyamatosan alulteljesít.
3. Csak ezért dolgozik a cégben, mert családtag.
4. A többi munkavállalóhoz képest sokkal kevésbé kompetens.   

Következő bejegyzésünkből megtudhatod, hogy mit lehet tenni, ha van egy Fredo a családban.

[1] KIdweel, R.E., K. A, Eddleston, J.J. Cater and F.W Kellermans (2013). How one bad family member can undermine a family firm: Preventing the Fredo effect. Business Horizons, 56 (1):5-12