Jogszabályi aktualitások:
- Új, jelentős jogszabályi rendelkezések a legutóbbi konferencia óta nem léptek érvénybe.
Fizetés nélküli szabadság és táppénz viszonya
- A válasz tömören az, hogy a munkavállaló nem jogosult a munkáltató által is fizetett táppénzre a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, mivel annak kezdetétől számítva biztosítotti jogviszonya szünetel, 30 nap elteltével pedig folyamatos biztosítási jogviszonya megszakad.
- A fizetés nélküli szabadság ideje alatt ebből kifolyólag a munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles, melyet bárki (így a munkáltató is) adómentesen átvállalhat anélkül, hogy az megalapozná a munkáltató táppénzhez való hozzájárulási kötelezettségét.
- Ez az időszak nem számít bele a munkavállaló szolgálati idejébe sem.
- A fizetés nélküli szabadság két kategóriája ismert. Az első, amikor a munkavállaló egyoldalúan kérelmezheti ilyen típusú szabadságra való bocsátását, melyet a munkáltató nem tagadhat meg (ezek a GYED, GYES, stb.). Ekkor a munkavállalónak nem kell járulékot fizetnie, és a biztosítotti jogviszonya is fennmarad. A másik (jelen kérdés szempontjából releváns) eset a minden más esetén felmerülő fizetés nélküli szabadság iránti igény (például házépítés, hosszabb nyaralás miatt). Ebben az esetben a munkáltató mérlegeli, hogy megadja-e a kért szabadságot, a felek pedig meg kell állapodjanak a főbb szempontokban. Ebben az esetben a fenti szabályok érvényesülnek (biztosítotti jogviszony szünetel, járulék fizetési kötelezettség stb.).
- Fontos tehát kiemelni, hogy a munkáltató egyik esetben sem rendelheti el egyoldalúan a fizetés nélküli szabadságot!
- A fizetés nélküli szabadságról adott nem megfelelő tájékoztatás esetén a fenti hátrányok miatt könnyedén alapozhat meg jogvitákat a munkavállaló és munkáltató között.
- A konferencián atipikus megoldási javaslatként elhangzott az, hogy a munkáltató egyezzen meg a munkavállalóval abban, hogy a veszélyhelyzet idejére közös megegyezéssel mondjanak fel úgy, hogy amennyiben a vállalkozás a veszélyhelyzet megszűntével is tovább működik, úgy igény szerint a munkavállalót ismét foglalkoztatni fogja. Így a munkavállaló elkerülheti azokat a hátrányokat, melyek a fizetés nélküli szabadság kapcsán érnék.
Hitelező lehetőségei csődeljárás, felszámolás során
A konferencián elhangzott, hogy a kisebb lízingcégek komoly problémákba ütközhetnek a hitel moratórium miatt, mivel ők a kormányrendelet alapján kötelesek moratóriumot biztosítani, ugyanakkor ők maguk nem kapnak moratóriumot a finanszírozójukkal szemben (például bankok). Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy amennyiben a lízingbe adó csődbe megy, úgy főszabály szerint a lízing finanszírozója lép közvetlenül a helyébe a lízing szerződésben, azaz a lízingbe vevő új partnereként jelenik meg, míg a lízing tárgyba továbbra a lízingbe vevő birtokában marad.
Csőd,- és felszámolási eljárásoknál fontos rögzíteni, hogy az eljárás alá vont vagyontömeg legfőbb hitelezői biztosítéka a tartozásról kiállított, végrehajtható okirat. Ennek legegyszerűbb formája a jogerős fizetési meghagyás, így e körben kiemeljük, hogy a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) továbbra is működik, így a fizetési meghagyások is kibocsáthatók elektronikus úton. A jogerős fizetési meghagyás alapján pedig a követelés is jogerőssé válik, így az azonnal végrehajtható.
További kiemelten fontos szabály, hogy amennyiben az eljárás kezdetét megelőzően az adós a kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtott a hitelezőnek, úgy a hitelező követelését az eljárás kezdetét követő három (3) hónapon belül elégítheti ki közvetlenül az óvadékból, azt követően kizárólag az eljárás keretében érvényesítheti. A három hónapos szabály miatt tehát javasoljuk az ügyfelek aktív monitorozását.
A követelést biztosító lehetőségként jelentkezik továbbá az ún. törvényes zálogjog, melynek értelmében a bérlő által a bérleménybe bevitt ingóságokon a bérlőnek zálogjoga keletkezik a már esedékes, és ki nem elégített követelések biztosítására akkor is, ha a bérleti szerződés ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Amennyiben az adós mégis el kívánja szállítani a zálogjoggal terhelt ingóságokat, úgy a közjegyzőtől kérhető birtokvédelem keretében tarthatóak a dolgok a bérbeadó birtokában.
Fentiek szempontjából javasolt tehát már előzetesen intézkedni azon biztosítékok megléte felől, melyek könnyítik az eljárásban a hitelezői igény érvényesítését (fizetési meghagyás kibocsátása, zálogjog alapítása ingón vagy ingatlanon, kezesség kikötése). Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, úgy csődeljárásban még mindig lehetőség van valamilyen egyezséget kötni a adóssal anélkül, hogy cégét az eljárás végén törölnék.
A korábbi konferencián elhangzott kérdés (mely szerint a foglaló vis maior esetén visszajár-e) kapcsán elhangzott, hogy elsősorban a szerződés újratárgyalása javasolt. Ezen javaslat kiegészült a következő szempontokkal: szerződés teljesítésének elhalasztása esetén az ingatlan értéke miként fog változni, illetve egy későbbi teljesítés esetében is tudja-e majd biztosítani a finanszírozást, illetve figyelemmel kell lenni a jövőben bekövetkező esetleges érdekmúlásra is.
Feltett kérdések
- A korábbi konferencián elhangzott kérdés (mely szerint a foglaló vis maior esetén visszajár-e) kapcsán elhangzott, hogy elsősorban a szerződés újratárgyalása javasolt.
Ezen javaslat kiegészült a következő szempontokkal: szerződés teljesítésének elhalasztása esetén az ingatlan értéke miként fog változni, illetve egy későbbi teljesítés esetében is tudja-e majd biztosítani a finanszírozást, illetve figyelemmel kell lenni a jövőben bekövetkező esetleges érdekmúlásra is.
- Akkor sem kötelezhető a munkáltató táppénzhez való hozzájárulásra, ha a munkavállaló fizeti az egészségügyi szolgáltatási hozzájárulást?
Nem, mivel a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel, így nem kérelmezhet olyan táppénzt, amelyhez a munkáltatónak hozzájárulást kellene nyújtania.
- Távol lévők közötti szerződéskötés, azonosítás lehetőségei:
Jeleztük, hogy az ilyen szerződéskötés teljes mértékben lehetséges, tovább kapcsolatban állunk egy ilyen szolgáltatást nyújtó startuppal, a Trustchainnel.