Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 03.26-i összefoglaló

Back view of businesswoman talk on webcam conference with diverse business partners or client, female employee speak on video call, engaged in web conversation with colleagues on laptop in office
Ossza meg facebookkon
Ossza meg Linkedinen
Javasolja emailben
Ingyenes konzultációs csoport válságkezelési kérdésekről / 03.26-i összefoglaló

Jogszabályi aktualitások:

  • Új, jelentős jogszabályi rendelkezések a legutóbbi konferencia óta nem léptek érvénybe.

Fizetés nélküli szabadság és táppénz viszonya

  • A válasz tömören az, hogy a munkavállaló nem jogosult a munkáltató által is fizetett táppénzre a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, mivel annak kezdetétől számítva biztosítotti jogviszonya szünetel, 30 nap elteltével pedig folyamatos biztosítási jogviszonya megszakad.
  • A fizetés nélküli szabadság ideje alatt ebből kifolyólag a munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles, melyet bárki (így a munkáltató is) adómentesen átvállalhat anélkül, hogy az megalapozná a munkáltató táppénzhez való hozzájárulási kötelezettségét.
  • Ez az időszak nem számít bele a munkavállaló szolgálati idejébe sem.
  • A fizetés nélküli szabadság két kategóriája ismert. Az első, amikor a munkavállaló egyoldalúan kérelmezheti ilyen típusú szabadságra való bocsátását, melyet a munkáltató nem tagadhat meg (ezek a GYED, GYES, stb.). Ekkor a munkavállalónak nem kell járulékot fizetnie, és a biztosítotti jogviszonya is fennmarad. A másik (jelen kérdés szempontjából releváns) eset a minden más esetén felmerülő fizetés nélküli szabadság iránti igény (például házépítés, hosszabb nyaralás miatt). Ebben az esetben a munkáltató mérlegeli, hogy megadja-e a kért szabadságot, a felek pedig meg kell állapodjanak a főbb szempontokban. Ebben az esetben a fenti szabályok érvényesülnek (biztosítotti jogviszony szünetel, járulék fizetési kötelezettség stb.).
  • Fontos tehát kiemelni, hogy a munkáltató egyik esetben sem rendelheti el egyoldalúan a fizetés nélküli szabadságot!
  • A fizetés nélküli szabadságról adott nem megfelelő tájékoztatás esetén a fenti hátrányok miatt könnyedén alapozhat meg jogvitákat a munkavállaló és munkáltató között.
  • A konferencián atipikus megoldási javaslatként elhangzott az, hogy a munkáltató egyezzen meg a munkavállalóval abban, hogy a veszélyhelyzet idejére közös megegyezéssel mondjanak fel úgy, hogy amennyiben a vállalkozás a veszélyhelyzet megszűntével is tovább működik, úgy igény szerint a munkavállalót ismét foglalkoztatni fogja. Így a munkavállaló elkerülheti azokat a hátrányokat, melyek a fizetés nélküli szabadság kapcsán érnék.

Hitelező lehetőségei csődeljárás, felszámolás során

A konferencián elhangzott, hogy a kisebb lízingcégek komoly problémákba ütközhetnek a hitel moratórium miatt, mivel ők a kormányrendelet alapján kötelesek moratóriumot biztosítani, ugyanakkor ők maguk nem kapnak moratóriumot a finanszírozójukkal szemben (például bankok). Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy amennyiben a lízingbe adó csődbe megy, úgy főszabály szerint a lízing finanszírozója lép közvetlenül a helyébe a lízing szerződésben, azaz a lízingbe vevő új partnereként jelenik meg, míg a lízing tárgyba továbbra a lízingbe vevő birtokában marad.

Csőd,- és felszámolási eljárásoknál fontos rögzíteni, hogy az eljárás alá vont vagyontömeg legfőbb hitelezői biztosítéka a tartozásról kiállított, végrehajtható okirat. Ennek legegyszerűbb formája a jogerős fizetési meghagyás, így e körben kiemeljük, hogy a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) továbbra is működik, így a fizetési meghagyások is kibocsáthatók elektronikus úton. A jogerős fizetési meghagyás alapján pedig a követelés is jogerőssé válik, így az azonnal végrehajtható.

További kiemelten fontos szabály, hogy amennyiben az eljárás kezdetét megelőzően az adós a kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtott a hitelezőnek, úgy a hitelező követelését az eljárás kezdetét követő három (3) hónapon belül elégítheti ki közvetlenül az óvadékból, azt követően kizárólag az eljárás keretében érvényesítheti. A három hónapos szabály miatt tehát javasoljuk az ügyfelek aktív monitorozását.

A követelést biztosító lehetőségként jelentkezik továbbá az ún. törvényes zálogjog, melynek értelmében a bérlő által a bérleménybe bevitt ingóságokon a bérlőnek zálogjoga keletkezik a már esedékes, és ki nem elégített követelések biztosítására akkor is, ha a bérleti szerződés ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Amennyiben az adós mégis el kívánja szállítani a zálogjoggal terhelt ingóságokat, úgy a közjegyzőtől kérhető birtokvédelem keretében tarthatóak a dolgok a bérbeadó birtokában.

Fentiek szempontjából javasolt tehát már előzetesen intézkedni azon biztosítékok megléte felől, melyek könnyítik az eljárásban a hitelezői igény érvényesítését (fizetési meghagyás kibocsátása, zálogjog alapítása ingón vagy ingatlanon, kezesség kikötése). Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, úgy csődeljárásban még mindig lehetőség van valamilyen egyezséget kötni a adóssal anélkül, hogy cégét az eljárás végén törölnék.

A korábbi konferencián elhangzott kérdés (mely szerint a foglaló vis maior esetén visszajár-e) kapcsán elhangzott, hogy elsősorban a szerződés újratárgyalása javasolt. Ezen javaslat kiegészült a következő szempontokkal: szerződés teljesítésének elhalasztása esetén az ingatlan értéke miként fog változni, illetve egy későbbi teljesítés esetében is tudja-e majd biztosítani a finanszírozást, illetve figyelemmel kell lenni a jövőben bekövetkező esetleges érdekmúlásra is.

Feltett kérdések

  • A korábbi konferencián elhangzott kérdés (mely szerint a foglaló vis maior esetén visszajár-e) kapcsán elhangzott, hogy elsősorban a szerződés újratárgyalása javasolt.

Ezen javaslat kiegészült a következő szempontokkal: szerződés teljesítésének elhalasztása esetén az ingatlan értéke miként fog változni, illetve egy későbbi teljesítés esetében is tudja-e majd biztosítani a finanszírozást, illetve figyelemmel kell lenni a jövőben bekövetkező esetleges érdekmúlásra is.

  • Akkor sem kötelezhető a munkáltató táppénzhez való hozzájárulásra, ha a munkavállaló fizeti az egészségügyi szolgáltatási hozzájárulást?

Nem, mivel a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel, így nem kérelmezhet olyan táppénzt, amelyhez a munkáltatónak hozzájárulást kellene nyújtania.

  • Távol lévők közötti szerződéskötés, azonosítás lehetőségei:

Jeleztük, hogy az ilyen szerződéskötés teljes mértékben lehetséges, tovább kapcsolatban állunk egy ilyen szolgáltatást nyújtó startuppal, a Trustchainnel.

2020-03-27

Sikeres regisztráció!

Köszönjük a jelentkezést!
Szeretettel várjuk rendezvényünkre.


A bejelentkezéshez szükséges adatokat hamarosan küldjük emailben.

Felhasználási feltételek

A honlapon található információk nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A honlapon található információkat szerzői jog védi, annak bármilyen felhasználása, többszörözése, nyilvánossághoz való eljuttatása a KLART LEGAL | Szabó Levente Antal Ügyvédi Iroda előzetes hozzájárulásához kötött.

Blog

Rendszeresen publikáljuk cikkeinket a versenyjog, informatika, adatvédelem, szellemi alkotások és a családi vállalatok világáról.

Hírlevél

A gazdasági jog, a családi vállalatok és a jogi technológia világának legfrissebb aktualitásairól érthesülhet hírleveleinkból. Iratkozzon fel, hogy közvetlenül értesüljön. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találja.

    Kapcsolat

    © KLART Legal

    Hírlevél

    A gazdasági jog, a családi vállalatok és a jogi technológia világának legfrissebb aktualitásairól érthesülhet hírleveleinkból. Iratkozzon fel, hogy közvetlenül értesüljön. Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találja.