Kollégánk tollából a „Biztosítás és Kockázat” című lap 2019/1. számában jelent meg egy tanulmány a biztosítási termékek reklámozásáról (a tanulmány itt érhető el: link), felhívva a figyelmet a reklámozás olyan elveire, amelyek biztosítási termékek – de más területen kínált áruk, szolgáltatások – népszerűsítése során is irányadóak. Az alábbiakban 8 rövid aranyszabályba foglaltuk össze az elemzés lényegét.
- Reklám lehet az is, ami első ránézésre nem tűnik annak
A reklám fogalmát a jogszabályok igen tágan határozzák meg, ezért a hatóságok készek a lehető legszélesebb körben alkalmazni a reklámozásra vonatkozó szabályokat. Ez a kiterjesztő megközelítés általános jelleggel érvényesül nemcsak a reklámok, hanem a vállalkozások bármely, fogyasztók irányában tanúsított kereskedelmi gyakorlatának hatósági értékelése során. Adott esetben az általános szerződési feltételek (mint a fogyasztók tájékoztatásának sajátos eszközei) is a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütközhetnek.
- Nem lehet sikerrel hivatkozni arra a megtévesztés gyanúja alá eső reklám esetén, hogy egyéb tájékoztatásokból teljes képet kap a fogyasztó – a reklámnak önmagában jogszerűnek kell lennie
A reklám jogsértő jellege nem szűnik meg, ha maga a reklám alkalmas a megtévesztésre, de a fogyasztónak nyújtott kiegészítő tájékoztatással azt helyesbítették. Még akkor is ez a helyzet, ha a szerződéskötés előtt történt a tájékoztatás. A fogyasztónak a reklám észleléséhez képest utólagos tájékoztatása ugyanis a kereskedelmi gyakorlat (így a valótlan reklámállítás) jogsértő jellegét nem szünteti meg, hiszen a fogyasztó tisztességtelen befolyásolása (például a biztosító fiókjába vagy honlapjára történő „becsábítása”) már megvalósult, azt az újabb tájékoztatás nem teszi meg nem történtté. Az utólagos tájékoztatás legfeljebb a jogsértés súlyát és következményeit – így a bírság mértékét – csökkentheti.
- Tiltott reklám esetén lényegtelen, hogy maga a reklámállítás megfelel-e a valóságnak
A kereskedelmi gyakorlatot, így a reklám részét képező tényállítás valóságát igazolni kell tudni. Ha ez nem sikerül, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak, s így már önmagában ezért megállapítható a reklám jogsértő jellege. Vannak azonban esetek, amikor fel sem merül a valóság bizonyításának szükségessége, illetve lehetősége. Ez az eset a jogszabály által tiltott reklámok esetében. Tilos például az olyan reklám, amely gyermek- vagy fiatalkorút veszélyes helyzetben mutat be, de tilalmazott a tudatosan nem észlelhető reklám is (azaz az olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat). Az ilyen reklámok a valóság bizonyításától függetlenül jogsértőek.
- Figyelemmel kell kísérni az ágazati szabályozás reklámokra vonatkozó előírásait, mert az uniós szabályozás a biztosítási (és általában a pénzügyi) szektor esetén szigorúbb szabályozást tesz lehetővé
A fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan az általános reklámszabályokon túl részletesebb, illetve szigorúbb szabályok írhatók elő a biztosítási (pénzügyi) szolgáltatás tekintetében. E szolgáltatások reklámozása kapcsán ezért folyamatosan figyelemmel kísérendők az ágazati szabályozás változásai, az, hogy nem jelennek-e meg az uniós vagy hazai jogszabályokban külön előírások.
- A reklám vizsgálatakor nem a reklámozó, hanem a fogyasztó értelmezése a meghatározó
Egy hatósági eljárás során nem bír jelentőséggel, hogy a reklámozó a reklámot, annak egyes állításait miként értelmezi – a reklámállítás (a reklámüzenet) tartalmának meghatározása során nem a biztosító, hanem a fogyasztó értelmezése, szándéka az irányadó. Az ekként meghatározott reklámállításhoz igazodik a vállalkozás bizonyítási kötelezettsége.
- Ingyenesség csak tényleges ingyenesség esetén ígérhető
Tisztességtelennek minősül minden olyan kereskedelmi gyakorlat, amely esetében a reklám a fogyasztóban az ellenszolgáltatás-nélküliség képzetét kelti, miközben a fogyasztót bármilyen jogcímen, bármilyen elnevezéssel illetett fizetési kötelezettség terheli, illetve a fogyasztó oldalán költség, anyagi teher keletkezik. Az ingyenesként meghirdetett szolgáltatáshoz, áruhoz még áttételesen sem kapcsolódhatnak plusz költségek. Ilyen költség lehet például, ha a fogyasztónak „ingyenes” szolgáltatást kínálnak, de emelt díjas telefonszámot kell felhívnia ahhoz, hogy azt megkapja.
- Fokozott figyelemmel kell eljárni, ha a reklám különösen kiszolgáltatott fogyasztókat céloz meg
A reklámtevékenység során fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítani, ha ésszerűen előre látható, hogy a reklám alkalmas lehet fogyasztók egyértelműen azonosítható, különösen kiszolgáltatottnak minősülő csoportja magatartásának torzítására, az ilyen fogyasztók befolyásolására (pl. időseket szólítanak meg a reklámokkal). Jelentős következményei lehetnek, ha a vállalkozás különösen kiszolgáltatott fogyasztókat téveszt meg reklámjával. Ebben az esetben az eljárás kötelezettségvállalással történő lezárásának esélye csökken, ha pedig a versenyfelügyeleti eljárásban mégis bírságolásra kerül sor, súlyosító körülménynek minősül a reklámmal érintett fogyasztói kör sérülékeny, kiszolgáltatott, a jogsértő üzenetre különösen érzékeny volta. Ha a reklámozó a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik (pl. a biztosításközvetítő), akkor egy ilyen jogsértés esetén eleshet attól a kedvezménytől, hogy ha még nem követett el jogsértést, akkor bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazhat az eljáró Gazdasági Versenyhivatal.
- Egyértelműen közölni kell, ha a biztosító ellenszolgáltatást nyújtott a szerkesztői tartalomnak látszó reklámért
Ha egy vállalkozás fizet például egy újságcikknek (szerkesztői tartalomnak) látszó kommunikációért (reklámért), akkor ezt egyértelműen, világosan közölnie kell a fogyasztókkal (pl. „reklám” jelzéssel). A szerkesztői tartalomnak minősülő reklám körében önmagában az ellentételezés tényének van meghatározó jelentősége, így lényegtelen, hogy a tájékoztatás milyen objektív tartalommal bír, mivel a jogsértés ettől függetlenül, a reklám álcázott volta révén valósul meg. Ez irányadó az ún. véleményvezérek révén megvalósuló reklámozás esetén is: a posztból magából egyértelműen ki kell derülnie, hogy reklámról/fizetett/támogatott tartalomról van szó. Erre nemcsak a véleményvezérnek, hanem a véleményvezér általi reklámozást választó vállalkozásnak is figyelemmel kell lennie, mert a joggyakorlat szerint az ő felelőssége is fennáll a jogsértésért, ennek minden következményével.
